Ismeretlen szerző

NAGYMAMÁK KÖSZÖNTÉSE

Gyermekszívemet

hála járja át,

és köszöntök ma

minden nagymamát,

akik szeretve

szolgálnak nekünk,

megértő szívvel

örülnek velünk.

Minden örömünk

megtízszerezik,

s a bánatunkat

mind megfelezik.

Áldja meg az Úr

nemes szívüket,

és jutalmazza

szeretetüket!

Az édesanya 

Nincsen a gyermeknek 
Olyan erős vára, 
Mint mikor az anyja 
Őt karjaiba zárja.  

Nincsen őrzőbb angyal 
Az édesanyánál, 
Éberebb csillag sincs 
Szeme sugaránál. 

Nincs is annyi áldás 
Amennyi sok lenne, 
Amennyit az anya 
Meg ne érdemelne

Édesanyám 

Reggel óta tanakodtam, 
Mit mondhatnék Tenéked, 
Olyan szépet gondoltam ki, 
Hogy elmondani nem lehet. 

Nem találtam rá szavakat, 
Még verset sem találtam, 
Minden, amit elmondhatnék 
Itt van egy szál virágban.

Anyák napjára

Bokrétát kötöttem
Jó anyám napjára,
Örül a bokrétám
Minden egyes szála.

S azt mondatja velem
Illatos virágom:
Legyen áldás az én 
Édes jó anyámon.

Anyák napjára

Színe szárnyú kis madárka
Csicsereg az ágon,
Tarka szegfű mosolyog a
Meleg napsugáron.

Virág, madár, s az én szívem
Őszintén kívánja:
Édes anyát a jó Isten

Éltesse, megáldja.

Édesanyámnak

Ha csak egy virág volna

Én azt is megkeresném,

Ha csak egy csillag gyúlna

Fényét ide vezetném.

Ha csak egy madár szólna,

Megtanulnék a hangján,

Ami csak szép s jó volna

Édesanyámnak adnám.

Köszöntő

Egy kis verset súgott nekem
A szerető szívecském,
Megtanultam s el is mondom
Édesanyák ünnepén.

Reggel imám azzal kezdem,
Este azzal végzem,
Az én édes jó anyámat
Áldd meg s tartsd meg Isten.

Reggel óta tanakodtam

Reggel óta tanakodtam,
mit mondhatnék teneked?
Olyan szépet gondoltam ki,
Elmondani nem lehet.

Nem leltem rá szavakat,
még verset sem találtam.
Minden, amit elmondhatnék,
itt van egy szál virágban.

Anyák napjára 

Úgy repültem, mint a madár!
Pedig szárnyam sincsen.
Virágot is hoztam Neked!
Pedig kertem sincsen.

A szeretet az én szárnyam
Szívem az én kertem.
Anyák napján köszöntelek,
Édesanyám, lelkem!

Már megjöttünk e helyre

Már megjöttünk e helyre,
Anyák köszöntésére,
Anyám légy reménységgel,
Köszöntlek békességgel.

Amennyi a zöld fűszál,
Égen ahány csillag jár,
Májusban a szép virág,

Annyi áldás szálljon rád.

Édes jó anyám

Édes jó anyám
Az az imádságom,
Égben lakó jó Istenünk
Rád nagyon vigyázzon.
Szórja be útadat
Gyönge violával,
Jutalmazó két kezének
Minden áldásával.

Anyámnak

Virágot kerestem
Pirosat, fehéret,
Bokrétába kötöm
S odaadom néked.

Nem is kívánok én
Érette egyebet
Csak édesanyámat (csakhogy nagymamámat)

Az Isten tartsa meg.

Jó anyámnak
Jó anyámnak két kezére
Csókjaimat hintem én,
Ezzel a két dolgos kézzel,
Áldd az Isten amíg él,
Jó anyámnak két kezét,
Álld meg Isten jó szívét,
Két kezét, jó szívét,
Áldd meg Isten amíg él,
Amíg él.

Ez a két kéz estenként
Hogyha gond, bú, baj elér,
Elsimítja homlokodról
A búbánat fellegét.
Jó anyámnak két kezét,
Áldd meg Isten jó szívét.
Két kezét, jó szívét,
Álld meg Isten amíg él,
Amíg él.

Szeresd édesanyádat

Ő az, aki halkan
Bölcsőd fölé hajol,
Ő az, aki neked
Altató dalt dalol.
Megmosdat, megfürdet
Megfésül szépen,
Tündér mesét mond
Lágy téli estéken.
Amikor beteg vagy
Ő az, aki ápol,
Két szemében mennyi
Aggódás, gond lángol.
Ő az, aki mindig
Imádkozik érted
Nincs, óh nincs határa
Nagy szeretetének.
Tele van a lelke
Érted égő fénnyel,
Ne bántsd meg őt soha
Engedetlenséggel.

Áldás a szülőkre

Van hely, hol minden kicsi széken
Nevetve ültem egykoron.
S tipegő léptem, gügyögésem
Mosolyt rajzolt az arcokon.

Van ház, ahova tartozom,
Más otthonba sohse térek,
Bármely családhoz, minden házba
Csak, mint idegen, úgy lépek.

Valakiket: a szüleimet
Eléggé meg nem áldhatom,
Valakinek, ha százszor élek
Adósságom le nem róhatom.

Édesanyám

Ha mosolygó arcod nézem,

Hogyha forró csókod érzem,

Tudom szeretsz édesanyám,

Szeretlek én is igazán.

Ég felé száll imádságom,

Ami jó van a világon,

Amit remél, kíván szíved,

A jó Isten mind adja meg.

Legyen örömökkel telve

Életednek minden perce. 

Édes jó anyám

Elnézem a fecskét

Fiát hogy eteti,

Hogy betakargatja,

Hogy gondját viseli.

Te is így viseled

Gondomat jó anyám!

A lábad nyomát is

Hát hogyne áldanám.

Egy szívem van…

Ha száz szívem volna:

Mind érted dobogna,

Szelíd arcod mind a százban

Napfényként ragyogna.

Áldjon meg az Isten

Jártadban, keltedben.

Hová nézel a virág is

Ott nyíljék legszebben.

Nincs több, csak egy szívem,

Csak egyetlen egy van:

Ám, de százzal sem tudnálak

Szeretni már jobban.

A te neved zengi

Minden dobogása…

Szálljon reád édesanyám

Az Isten áldása!

Az édesanyám

Drága jó édesanyám,

Tavasz van a világon,

Nap süt le a földre,

Madár szól az ágon.

Szívünk világában

Szintén szép tavasz van,

Szeretetnek napja

Fürdeti sugárban.

Tele van a szívünk

Szép madárénekkel,

Légy megáldva hosszú

És boldog élettel.

 Ima

Édes jó Istenem

Hallgasd meg imámat,

Áldd meg minden jóval

Édes jó anyámat.

Áldó két kezedet

Tartsad mindig rajta,

Mosolyogj rá szeretetet

Ne legyen bús napja.

ANYÁMHOZ

Van nekem egy kedves, áldott,              Hogyha szívem kétség gyötri,
Hõn szeretett jó anyám. ,                         S arcom befelhõzi bú,
Tudom róla bizonyosan                           Jó anyácskám egyre kérdi:
Szeret õ is igazán.                                  Miért vagyok szomorú?

Megsimogat puha kézzel,
Meg-megölel kedvesen
És eltűnik minden bánat,
Derű ragyog szívemen.

Öntözgetem

Öntözgetem rózsafámat,

De nem is hiába,

Anyáknapja ünnepére,

Kihajt minden ága.

Nyílik kelyhe rózsa szálnak,

Úgy tűzöm a kebelére

Az édes anyámnak.

Kis madárka szólj az ágon,

Gyönyörűen, szépen,

Ne legyen ma bánat az én

Jó anyám szívében.

Dalod után enyhül minden bánat,

Dalolj, dalolj kis madárka,

Az édes anyámnak.

Szófogadás

Figyeljél mindenkor

Szülőid szavára,

Apádnak, anyádnak

A jó tanácsára.

A szófogadatlan

Egyszer majd megbánja:

Miért nem hallgatott

Szülői szavára.

Anyai szív

Van-e olyan drágaköve a világnak

Amilyen a szíve az édesanyának?

Ér-e annyit annak hideg ragyogása

Mint az édesanya szelíd mosolygása?

Senkinek sem lehet olyan drágagyöngye,

Mint az édesanya értünk hulló könnye.

Mint az édesanyánk féltő, óvó karja,

Mely testünket, lelkünket védőn betakarja.

Este

Mielőtt nyugodni mennél

Imádkozzál gyermekem.

így szól jó anyám szelíden

minden este énekem.

Imám elvégezve szépen

Jó anyám megdicsér,

Homlokomra adja csókját

És aztán nyugodni tér.

De én nem, én kezeim még

Jobban összekulcsolom,

S hálás szívvel jó anyámért

Istenhez imádkozom.

Nagymamának 

Tarka rétről kanyargós út 
szalad be a vadonba. 
- Ünnep van ma, ünnep van ma! - 
Kismadár is dalolja. 

Nyári lombok hajladoznak, 
tarka lepkék szállnak. 
Mit adjak e szép ünnepen 
az én nagymamámnak? 

Ez a színes virágcsokor 
elsuttogja halkan, 
amit neked nagymamám 
mondani akartam.

ÉDESANYA- e szó nyugalmat, biztonságot jelez, s TE valóban ilyen vagy, ilyen a jellemed.
Családunk lelke ki más is lehetne??
van-e még, ki értünk ennyi mindent megtenne?
felesleges is a kérdés, hisz mindenki tudja,
te vagy az egyetlen ki mindezt megoldja.
Zord időben mosolyodra kisüt a nap,
s ha kacagsz, dalolni kezdenek a madarak.
s ha olykor a vihar kegyetlenül támad,
ölelő karodban, így is bárki nyugalmat találhat.

Bár felnőttem már, emlékszem arra
ha rosszat is álmodtam, te ott voltál a "jajj"-ra.
s tudtam:itt vagy velem, nem történhet semmi bajom,
tovább aludtam, s álmomban körül ölelt karom.
álmomban egy trónon ültél, minden út ide futott,
ott ültél te, ki minden gondra, bajra gyógyírt szolgáltatott.
bár felébredtem már, az álomnak még sincs vége,
mosolyodat, segítséged még sem tetted félre.
tudom már, ez nem álom, hanem maga az élet
mely néha kegyetlen, de veled ettől sem félek.

Édes jó anyácskám őriző angyalom Te ringattál engem puha két karodon. Mikor járni kezdtem védtél, oltalmaztál beteg ágyam mellett sokszor virrasztottál. Mikor jó kedvem van velem együtt kacagsz, mikor könnyeim folynak édesen vigasztalsz. Barátság, boldogság mind olyan múlandó csak a Te szereteted örökké tartó.