lap tetejére

2018/09/03

Ismeretlen szerző
NAGYMAMÁK KÖSZÖNTÉSE

Gyermekszívemet
hála járja át,
és köszöntök ma
minden nagymamát,
akik szeretve
szolgálnak nekünk,
megértő szívvel
örülnek velünk.
Minden örömünk
megtízszerezik,
s a bánatunkat
mind megfelezik.
Áldja meg az Úr
nemes szívüket,
és jutalmazza

szeretetüket!






Az édesanya 

Nincsen a gyermeknek 
Olyan erős vára, 
Mint mikor az anyja 
Őt karjaiba zárja.  

Nincsen őrzőbb angyal 
Az édesanyánál, 
Éberebb csillag sincs 
Szeme sugaránál. 

Nincs is annyi áldás 
Amennyi sok lenne, 
Amennyit az anya 
Meg ne érdemelne





Édesanyám 

Reggel óta tanakodtam, 
Mit mondhatnék Tenéked, 
Olyan szépet gondoltam ki, 
Hogy elmondani nem lehet. 

Nem találtam rá szavakat, 
Még verset sem találtam, 
Minden, amit elmondhatnék 
Itt van egy szál virágban.




Anyák napjára

Bokrétát kötöttem
Jó anyám napjára,
Örül a bokrétám
Minden egyes szála.

S azt mondatja velem
Illatos virágom:
Legyen áldás az én 
Édes jó anyámon.




Anyák napjára

Színe szárnyú kis madárka
Csicsereg az ágon,
Tarka szegfű mosolyog a
Meleg napsugáron.

Virág, madár, s az én szívem
Őszintén kívánja:
Édes anyát a jó Isten

Éltesse, megáldja.





Édesanyámnak

Ha csak egy virág volna
Én azt is megkeresném,
Ha csak egy csillag gyúlna
Fényét ide vezetném.

Ha csak egy madár szólna,
Megtanulnék a hangján,
Ami csak szép s jó volna
Édesanyámnak adnám.







Köszöntő

Egy kis verset súgott nekem
A szerető szívecském,
Megtanultam s el is mondom
Édesanyák ünnepén.

Reggel imám azzal kezdem,
Este azzal végzem,
Az én édes jó anyámat
Áldd meg s tartsd meg Isten.






Reggel óta tanakodtam

Reggel óta tanakodtam,
mit mondhatnék teneked?
Olyan szépet gondoltam ki,
Elmondani nem lehet.

Nem leltem rá szavakat,
még verset sem találtam.
Minden, amit elmondhatnék,
itt van egy szál virágban.




Anyák napjára 

Úgy repültem, mint a madár!
Pedig szárnyam sincsen.
Virágot is hoztam Neked!
Pedig kertem sincsen.

A szeretet az én szárnyam
Szívem az én kertem.
Anyák napján köszöntelek,
Édesanyám, lelkem!



Már megjöttünk e helyre

Már megjöttünk e helyre,
Anyák köszöntésére,
Anyám légy reménységgel,
Köszöntlek békességgel.

Amennyi a zöld fűszál,
Égen ahány csillag jár,
Májusban a szép virág,

Annyi áldás szálljon rád.





Édes jó anyám

Édes jó anyám
Az az imádságom,
Égben lakó jó Istenünk
Rád nagyon vigyázzon.
Szórja be útadat
Gyönge violával,
Jutalmazó két kezének
Minden áldásával.




Anyámnak

Virágot kerestem
Pirosat, fehéret,
Bokrétába kötöm
S odaadom néked.

Nem is kívánok én
Érette egyebet
Csak édesanyámat (csakhogy nagymamámat)

Az Isten tartsa meg.





Jó anyámnak

Jó anyámnak két kezére
Csókjaimat hintem én,
Ezzel a két dolgos kézzel,
Áldd az Isten amíg él,
Jó anyámnak két kezét,
Álld meg Isten jó szívét,
Két kezét, jó szívét,
Áldd meg Isten amíg él,
Amíg él.

Ez a két kéz estenként
Hogyha gond, bú, baj elér,
Elsimítja homlokodról
A búbánat fellegét.
Jó anyámnak két kezét,
Áldd meg Isten jó szívét.
Két kezét, jó szívét,
Álld meg Isten amíg él,
Amíg él.









Szeresd édesanyádat

Ő az, aki halkan
Bölcsőd fölé hajol,
Ő az, aki neked
Altató dalt dalol.
Megmosdat, megfürdet
Megfésül szépen,
Tündér mesét mond
Lágy téli estéken.
Amikor beteg vagy
Ő az, aki ápol,
Két szemében mennyi
Aggódás, gond lángol.
Ő az, aki mindig
Imádkozik érted
Nincs, óh nincs határa
Nagy szeretetének.
Tele van a lelke
Érted égő fénnyel,
Ne bántsd meg őt soha
Engedetlenséggel.




Áldás a szülőkre

Van hely, hol minden kicsi széken
Nevetve ültem egykoron.
S tipegő léptem, gügyögésem
Mosolyt rajzolt az arcokon.

Van ház, ahova tartozom,
Más otthonba sohse térek,
Bármely családhoz, minden házba
Csak, mint idegen, úgy lépek.

Valakiket: a szüleimet
Eléggé meg nem áldhatom,
Valakinek, ha százszor élek
Adósságom le nem róhatom.





Édesanyám
Ha mosolygó arcod nézem,
Hogyha forró csókod érzem,
Tudom szeretsz édesanyám,
Szeretlek én is igazán.
Ég felé száll imádságom,
Ami jó van a világon,
Amit remél, kíván szíved,
A jó Isten mind adja meg.
Legyen örömökkel telve
Életednek minden perce. 




Édes jó anyám

Elnézem a fecskét
Fiát hogy eteti,
Hogy betakargatja,
Hogy gondját viseli.
Te is így viseled
Gondomat jó anyám!
A lábad nyomát is
Hát hogyne áldanám.



Egy szívem van…

Ha száz szívem volna:
Mind érted dobogna,
Szelíd arcod mind a százban
Napfényként ragyogna.

Áldjon meg az Isten
Jártadban, keltedben.
Hová nézel a virág is
Ott nyíljék legszebben.

Nincs több, csak egy szívem,
Csak egyetlen egy van:
Ám, de százzal sem tudnálak
Szeretni már jobban.

A te neved zengi
Minden dobogása…
Szálljon reád édesanyám
Az Isten áldása!



Az édesanyám

Drága jó édesanyám,
Tavasz van a világon,
Nap süt le a földre,
Madár szól az ágon.

Szívünk világában
Szintén szép tavasz van,
Szeretetnek napja
Fürdeti sugárban.

Tele van a szívünk
Szép madárénekkel,
Légy megáldva hosszú
És boldog élettel.




 Ima

Édes jó Istenem
Hallgasd meg imámat,
Áldd meg minden jóval
Édes jó anyámat.
Áldó két kezedet
Tartsad mindig rajta,
Mosolyogj rá szeretetet
Ne legyen bús napja.


ANYÁMHOZ
Van nekem egy kedves, áldott,              Hogyha szívem kétség gyötri,
Hõn szeretett jó anyám. ,                         S arcom befelhõzi bú,
Tudom róla bizonyosan                           Jó anyácskám egyre kérdi:
Szeret õ is igazán.                                  Miért vagyok szomorú?

Megsimogat puha kézzel,
Meg-megölel kedvesen
És eltűnik minden bánat,
Derű ragyog szívemen.



Öntözgetem

Öntözgetem rózsafámat,
De nem is hiába,
Anyáknapja ünnepére,
Kihajt minden ága.
Nyílik kelyhe rózsa szálnak,
Úgy tűzöm a kebelére
Az édes anyámnak.

Kis madárka szólj az ágon,
Gyönyörűen, szépen,
Ne legyen ma bánat az én
Jó anyám szívében.
Dalod után enyhül minden bánat,
Dalolj, dalolj kis madárka,
Az édes anyámnak.


Szófogadás

Figyeljél mindenkor
Szülőid szavára,
Apádnak, anyádnak
A jó tanácsára.
A szófogadatlan
Egyszer majd megbánja:
Miért nem hallgatott
Szülői szavára.
Anyai szív
Van-e olyan drágaköve a világnak
Amilyen a szíve az édesanyának?
Ér-e annyit annak hideg ragyogása
Mint az édesanya szelíd mosolygása?
Senkinek sem lehet olyan drágagyöngye,
Mint az édesanya értünk hulló könnye.
Mint az édesanyánk féltő, óvó karja,
Mely testünket, lelkünket védőn betakarja.




Este

Mielőtt nyugodni mennél
Imádkozzál gyermekem.
így szól jó anyám szelíden
minden este énekem.

Imám elvégezve szépen
Jó anyám megdicsér,
Homlokomra adja csókját
És aztán nyugodni tér.

De én nem, én kezeim még
Jobban összekulcsolom,
S hálás szívvel jó anyámért
Istenhez imádkozom.




Nagymamának 

Tarka rétről kanyargós út 
szalad be a vadonba. 
- Ünnep van ma, ünnep van ma! - 
Kismadár is dalolja. 

Nyári lombok hajladoznak, 
tarka lepkék szállnak. 
Mit adjak e szép ünnepen 
az én nagymamámnak? 

Ez a színes virágcsokor 
elsuttogja halkan, 
amit neked nagymamám 
mondani akartam.




ÉDESANYA- e szó nyugalmat, biztonságot jelez,
s TE valóban ilyen vagy, ilyen a jellemed.
Családunk lelke ki más is lehetne??
van-e még, ki értünk ennyi mindent megtenne?
felesleges is a kérdés, hisz mindenki tudja,
te vagy az egyetlen ki mindezt megoldja.
Zord időben mosolyodra kisüt a nap,
s ha kacagsz, dalolni kezdenek a madarak.
s ha olykor a vihar kegyetlenül támad,
ölelő karodban, így is bárki nyugalmat találhat.

Bár felnőttem már, emlékszem arra
ha rosszat is álmodtam, te ott voltál a "jajj"-ra.
s tudtam:itt vagy velem, nem történhet semmi bajom,
tovább aludtam, s álmomban körül ölelt karom.
álmomban egy trónon ültél, minden út ide futott,
ott ültél te, ki minden gondra, bajra gyógyírt szolgáltatott.
bár felébredtem már, az álomnak még sincs vége,
mosolyodat, segítséged még sem tetted félre.
tudom már, ez nem álom, hanem maga az élet
mely néha kegyetlen, de veled ettől sem félek.









Édes jó anyácskám őriző angyalom
Te ringattál engem puha két karodon.
Mikor járni kezdtem védtél, oltalmaztál
beteg ágyam mellett sokszor virrasztottál.
Mikor jó kedvem van velem együtt kacagsz,
mikor könnyeim folynak édesen vigasztalsz.
Barátság, boldogság mind olyan múlandó
csak a Te szereteted örökké tartó.