Pákolitz István: Anyámnak

Hogyha virág lennék,

ölelnélek jó illattal;

hogyha madár lennék,

dicsérnélek zengő dallal;

hogyha mennybolt lennék,

aranynappal, ezüst holddal,

beragyognám életedet csillagokkal.

Virág vagyok: ékes,

piros szirmú, gyönge rózsád,

madár vagyok: fényes

dalt fütyülő csöpp rigócskád,

eged is: szépséges

aranynappal, ezüstholddal,

beragyogom életedet csillagokkal.

Öntözgetem

Öntözgetem rózsafámat,

De nem is hiába,

Anyáknapja ünnepére,

Kihajt minden ága.

Nyílik kelyhe rózsa szálnak,

Úgy tűzöm a kebelére

Az édes anyámnak.

Kis madárka szólj az ágon,

Gyönyörűen, szépen,

Ne legyen ma bánat az én

Jó anyám szívében.

Dalod után enyhül minden bánat,

Dalolj, dalolj kis madárka,

Az édes anyámnak.